Magyar
  • slider
  • slider
  • slider
  • slider
  • slider
  • slider

Sárrétudvari

Sárrétudvari az egyetlen település, amely nevében ma is őrzi a tájegység történelmi jellegét. Neve 1910-ig Biharudvari volt, ami mutatja, hogy királyi, hercegi birtoknak vagy várnak szolgálattal tartozó népek lakták. Elsőnek a Váradi Regestrum említi. A tatárjárás előtt a Zovárd nemzetség faluja, majd földesura a váradi püspök. A XIV. században a Bessenyeiek is igény tartottak , de sikertelenül. 1514-ben az udvari jobbágyok is csatlakoztak a bajomi parasztfelkeléshez.

A XVI. században igen népes településnek számított, lakossága ekkor tért át a református hitre. 1555-től a töröknek adót kellett fizetnie, s rövidesen az erdélyi fejedelem kincstári birtoka lett. 1660-ban egy tatár horda elől a lakosság a környező lápokba menekült.

A török elleni felszabadító háború során különösen sokat szenvedett, főleg a hadak ellátására kellett erőn felül pénzt, élelmet, szénát adnia. Az 1732-es megyeösszeírásban ismét a váradi püspök Udvari földesura, és legnagyobb birtokosa a XIX. században is.

K. Nagy Sándor 1885-ben azt figyelte meg a községben, hogy "majd minden ház nádfedelű, rendesen van tornác, amelynek felső részét cifrára festik, s a kerítéseket is nádfal képezi". 1929-ben a püspökladányi járásba osztották be. Lakóinak száma a második világháború után megközelítette az ötezret.

A község igen gazdag régészeti és néprajzi emlékekben.

Nevezetes szülötte Sárrétudvarinak:

Nagy Imre (1896. október 23. – 1942. december 6.), költő. Könyvei: Holtak derese (versek, 1940); Összegyűjtött versek (bevezette Veres Péter, 1943); Álmatlan éj (válogatott versek, 1958); Tücsök a máglyán (válogatott versek és próza, 1971, 1976, 1986); Percnyi tavasz (Debrecen, 2002).

Nagy Imre: A nap ostoros legénye
Lángsörényű vihárparipák nyomtatnak a Nap tűzszérüjén,
fordítnak a villáslegények, s porzik a fény villájuk ölén.
Én vagyok az ostoros legény, s viharlovaim körbe hajtom,
ha lángkarikásom elcsattan: Tisza, Duna kicsap a parton.
Nézzetek rám holdvilágcsőszök! bagolykupecek!- én kiáltok:
prüszkölnek viharparipáim, s a tűzszérün dalolva állok.
Mi leezs a bérem?- a Nap csókja, a napsugár bőven terítve-
hajrá lovak! rúgjatok tüzet borba, dalba, virágba, szívbe.

Látnivalók Sárrétudvariban:

Sárrétudvari alapköve  Helytörténeti Múzeum

             Sárrétudvari alapköve                                               Helytörténeti Múzeum 

Cséri Lajos szobrászművész állandó kiállítása  Nagy Imre Művelődési Ház és Könyvtár

      Nagy Imre Művelődési Ház és Könyvtár           Cséri Lajos szobrászművész állandó kiállítása 

  

                 Református templom                                                      Horgásztó